Kis lakás nagy felújítása – a Pasaréti 48 nm-es lakásunk története
Eszembe jutott, hogy nem kéne megvárnom a kiköltözés három éves évfordulóját azzal, hogy megírjam az ex-lakásom elkészüléséről szóló posztot, szóval újra leültem a klaviatúrához. Megírtam a posztot, majd vártam még pár hónapot, hogy közzé is tegyem 😀
Legutóbb ott tartottunk – bár ez már határozottan történelem előtti időkben volt, (ezért ajánlot az emlékek felfrissítését) hogy álltak a falak, kifestettünk, bekerült az üveges térelválasztó, a laminált padló árán beszerzett svédpadló, a Equipe csempe szerelmem, és a réz lámpáima kislakásomba.
A lakás újonnan kialakított alaprajzát ideteszem, hogy értelmezhetőek legyenek a térkapcsolatok:

Előszoba:
Az előszobában az ajtó kiugrása miatt keletkezett egy tároló rész, mellette pedig direkt alakítottam úgy az új falakat, hogy egy fiókos szekrényt ide tudjak tenni, fölötte egy gyönyörű, festett keretes tükörrel, melyet a Jófogáson vettem.


Konyha – tölgy furnér szekrények, IKEA munkalap és réz kiegészítők
Ahogy írtam, az egyik első dolog ami megvolt a lakásból, a konyha fogantyúja volt, ehhez alakult aztán a konyha többi része. Ez egyebként eddigi életem legkényelmesebb konyhájára sikeredett. Imádtam az egész kinézetét a tölgy furnér alsószekrény ajtókkal és a funkcionálisan is tökéletes volt. A laminált ikeás munkalap szerintem a lehető legpraktikusabb, mert a fehér kis márvány mintázat miatt egyáltalán nem látszottak rajta a morzsák 😀


A mosogató fölötti ablakon az egyedi római roló a két réz lámpával nagy kedvencem volt:




Az igazság az, hogy a konyhai ablakban volt a csöpögtető elhelyezve (ezt a mély párkány lehetővé tette), de ezt a fotózás idejére inkább elpakoltam 😀
Nappali és étkező egy térben, kis alapterületen
A konyhával egy térben helyezkedett el a nappali is, ahol az ebédlő résznél lefestettünk egy falat is, méghozzá rózsaszínre! A lakás bútorainál a praktikum, az esztétika és a pénztárcám kötött kompromisszumot: a kanapé, (Jysk) és az ebédlőasztal (Ikea) újonnan lettek beszerezve, a Rádayból pedig még egy dolgot szereztem: a réz lábas, üveg tetejű dohányzóasztalt, és jött velem pár korábban lomizott és felújított Gábriel Frigyes szék is (ezeket imádom, tök kényelmesek). A nappali legnagyobb izgalma a hálószoba felé a fa, üvegezett térelválasztó. Ezt ugye azért találtam ki, hogy a háló nagy ablakából érkező fény bejusson minél inkább a nappaliba is.






A kedvenc nőm, mely azóta is velem tartott <3

Hálószoba üveges térelválasztóval és finom texturált tapétával
A hálóban az éjjeliszekrények Jyskesek, az ágyból pedig ugyanazt az Ikeásat vettem meg ami korábban is volt (Brimnes), ez egy semleges bútordarab, mely az ágyneműtartó miatt egy ilyen kis lakásban nagyon praktikus.
Gardróbszekrényt kaptam a családból egy leselejtezett Ikeásat, ezt életem egyik legrosszabb döntéseképpen elkezdtem lefesteni. A több réteg festékkel is csak elég rondára kipofozott szekrényt aztán majdnem 3 évig kellett nézzem minden nap, hogy aztán a vevőnek való birtokbaadás előtt végre valahára kib*sszam a szemétbe (nem is került rá a fotókra :D). Szóval azt javaslom, ezt NE csináljátok utánam!
Szintén a pénztárcám kímélése tartotta három évig az ágyam mellett (és a nappaliban) a tini koromból életembe visszakúszó kallax polcot, ami azóta újra száműzve lett a lakásból. Az ágy mögé egy semleges színű, visszafogott textúrájú tapétát tettem, az ablakmélyedésbe pedig egy beépített könyvespolcot.






Fürdőszoba – retro komódból mosdószekrény és rejtett tárolók
Volt nekem még egy hosszú órák munkájával felújított retró komódom is, amit egy barátnőmről kaptam. Itt láthatjátok felújított formájában a Ráday utcában:

Ezt nem akartam ott hagyni, főleg, hogy rájöttem: tökéletes mosdószekrény lenne belőle. Így hát még a Rádayban házon belül egy másik lakás felújításából összekukázott mosdóval kiegészítve áthoztam Pasarétre a fürdőbe.


A nagy kedvencem az épített zuhany melletti mosógép tároló szekrény lett, ami a mosógépen kívül minden takarítószert és a villanybojlert is elrejtette. A fürdőszobai tükör mögött is volt egy rejtett tároló, az előtte lévő tükör pedig ajtóként funkcionált.



Ennyi volt hát a Pasaréti lakás sztorija – remélem, ti is annyira szerettétek nézni, mint amennyire én szerettem benne élni.
